A magyar színháztörténet egyik legnagyobb színésznőjének nem tudjuk pontosan születési idejét. Pedig a kutatások szerint nem is volt olyan régen, mintegy 140 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot VARSÁNYI IRÉN, a Vígszínház egyik alapító tagja, aki a színház megnyitásának idejében még alig volt 17…

GYŐR 19. század végén Győr Nyugat-Magyarország egyik legjelentősebb városa, melynek fejlődését meggyorsította a Bécs felé vezető szárazföldi és vízi út szerepe a kiegyezést követő ipari-közlekedési fejlődésben. A 18. században, amikor Pest és Buda még korántsem játszott központi szerepet az ország…

 A kis Wollner lány gyorsan kitűnt társai közül finom mozgásával, kellemes, árnyalt hangjával. Amikor Császár Imre, a kiváló színész és tanár megismerte új tanítványát, kijelentette, hogy „ez a gyerek túl fog szárnyalni mindnyájunkat.” Akadémistaként rendszeresen statisztált a Nemzeti Színházban és…

 A tizennyolc éves Varsányi Irénke ott volt ugyan az ünnepélyes megnyitó előadás színpadán, de szerepe alig volt több egy statiszta jelenléténél. Veleszületett szerénységére utal az emlék, melyet Szerémy Zoltán így mesélt el emlékező könyvében. „Valamelyik »nagyfejű« színész megkérdezte tőle, hogy…

Varsányi Irén életében csak kísérlet- és próbálkozásként tűnt fel a filmezés, mégis szólni kell erről is, hiszen igen érdekes műfaji-esztétikai probléma, hogy az évszázad újdonsága, a film, amely majd korunk legújabb művészeti ágává fejlődik, miért maradt idegen a minden ízében modernet képviselő…

rsányi Irén nem kedvelte a nyilvánosságot, távol tartotta magától a korabeli bulvársajtót. Mindennapi élete nem is adott okot és alkalmat. A könyvünkben olvasható riport, melyet személyesen Kosztolányi Dezső készített, a költőnek kijáró tiszteletének köszönhető.  Magánéletében visszafogott,…

   Egyetlen férfi tudott betörni ebbe a viszonylagos idillbe: Molnár Ferenc, a drámaíró, akinek – legalábbis egy későbbi vallomása szerint – alighanem Varsányi volt élete legnagyobb szerelme. Molnár Ferenc a magyar próza- és drámaírás tudományát egyedülálló biztonsággal művelte. A Széntolvajok…

1932 áprilisában még egyszer, utoljára, egy francia darabban, J. Deval A kisasszony-ában fellépett „egy női abbé szárazságával imbolyog a színpadon tanácstalanul, hit nélkül, mint valaki, akit tévútra vezettek, és most nem tudja, merre jut ki a tévedések aruvimi erdejéből”. Betegségével is már…